facebook
Dráva menti dallamok, balkáni ritmusok

A Vujicsics együttes - Tüzes balkáni ritmusok címmel - januárban öt ifjúsági koncertet ad a Zeneakadémia nagytermében. A ma délelőtt kezdődő sorozat állandó vendége Sebestyén Márta lesz. Az 1974 óta működő, délszláv népzenét játszó együttes, amely egyesületet is működtet, január 28-án a világhírű szerb Boban Markovic társaságában lép színpadra, ugyancsak a Zeneakadémián.

Mindig nagy megtiszteltetés, ha a Zeneakadémia nagytermében koncertezhetünk - mondja Eredics Gábor, a csaknem huszonhét éve működő Vujicsics együttes vezetője. "Úgy érezzük, az általunk játszott zene egyáltalán nem idegen ettől a helyszíntől, hiszen az autentikus népzene valójában magasrendű kamaramuzsika, ami éppúgy otthonra lelhet a Zeneakadémián, mint például egy vonósnégyes. Két éve, huszonötödik születésnapunkon is itt tartottuk a jubileumi koncertet, ami azóta CD-n is megjelent. Sebestyén Mártával évtizedek óta dolgoznak együtt. "Márta tehetségében az a fantasztikus, hogy bár természetesen magyar népzenén nőtt fel, s ez az anyanyelve, számára egyáltalán nem léteznek nyelvi korlátok, a délszláv népzenét is nagyszerűen érti, érzi, befogadja." Az Emir Kusturica filmjeiben megismert, s azóta világhírűvé lett szerb cigány trombitással, Boban Markoviccsal viszont még sohasem léptek fel közösen. "Régóta várt kapcsolatfelvétel ez - meséli Eredics Gábor -, amit most a koncertet szervező Filharmónia Budapest Kht. igazgatója, Igric György kezdeményezett. 1981-ben egy ösztöndíjnak köszönhetően Jugoszlávia-szerte kutattuk, gyűjtöttük, tanulmányoztuk a népzenét, s ekkor fedeztük fel azt a rendkívül gazdag többszólamú fúvóstradíciót, ami Magyarországon (és a világon is) korábban teljesen ismeretlen volt, pedig évszázados múltra tekint vissza. Boban ennek a hagyománynak a letéteményese, úgy, hogy az eredeti népzenéből kreatív, improvizatív, saját zenei anyagot teremtett." A január 28-ai, Boban Markovic nevével fémjelzett koncerten fellép még Versendi Kovács József mohácsi tamburás - a szerb, horvát és cigányzene virtuóz mestere -, Szokolay "Dongó" Balázs, az ugyancsak bravúros technikai felkészültségű dudás (aki korábban a Vujicsics együttes Dráva-menti népzenét tartalmazó lemezének szólistája volt), valamint két énekesnő: Sebestyén Márta és a Párizsban élő Gyenis Katalin. A Vujicsics együttest 1974-ben, a magyarországi táncházmozgalom hőskorában pomázi fiatalok alapították. Tanácsaival segítette munkájukat Vujicsics Tihamér, az ismert zeneszerző (többek között A Tenkes kapitánya komponistája) és népzenekutató, aki 1975-ben, repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt, s a zenekar ezután felvette a nevét. A felállás 27 év alatt alig változott, ami Eredics Gábor szerint jelzi, hogy "ez több mint egy zenekar, mert nagyon erős baráti szálak is összekötnek bennünket." Az együttesben Borbély Mihály (aki "civilben" ismert dzsesszmuzsikus) fúvós hangszereken és tamburán, Győri Károly hegedűn és tamburán játszik, Szendrődi Ferenc, Horváth Zoltán és Brczán Miroszláv hangszere ugyancsak a tambura, Eredics Kálmán nagybőgőzik és dobol, a zenekarvezető, Eredics Gábor pedig harmonikán és tamburán játszik. "A hangzás alapja a tambura, ez a perzsa-arab eredetű, Magyarországra feltehetően szláv közvetítéssel eljutott pengetős hangszer. Eredetileg ének kíséretére használták, aztán egész hangszercsalád, tamburazenekar fejlődött ki belőle, amiben szerb, horvát és cigány muzsikusoknak, valamint magyar és német hangszerkészítő mestereknek egyaránt részük volt." ,Repertoárunk döntő része a Kárpát-medencéhez kötődik - folytatja az áttekintést Eredics Gábor -, bár a balkáni zene, például a macedón hangszeres muzsika hatása alól sem akarjuk kivonni magunkat. Legszűkebb pátriánk, Pomáz, Budakalász, Szentendre és Csobánka szerb hagyománya mellett gyakran játszunk baranyai és Dráva menti horvát dallamokat, de kiemelten fontosnak tartjuk Bartók Béla 1912-es bánáti gyűjtését is, amely a mai Románia területén élő szerb kisebbség népzenéjét rögzítette papírra és fonográfhengerre. Az a két település, Sárafalva és Temesmonostor, ahol Bartók ezeket a dallamokat gyűjtötte, egészen közel van a szülőfalujához, Nagyszentmiklóshoz, így érthető, hogy érzelmileg is kötődött a bánáti vidékhez." Példaképeik között Eredics Gábor megemlíti zenetanárukat, Papp Tibort, valamint Csobán Ignác kórusát, a Sokadia tamburazenekart, Kovács Toncsit vagy a híres pécsudvardi prímást, Sztipan Pavkovicsot és a Dráva menti dudásokat, Kovács Pált és Gadányi Pált. Bartók 1912-es "adatközlői" közül a hegedűs Mihaj Skitovic és a tamburás Milan Markovic előadásmódja maradt különösen emlékezetes számukra - bár velük természetesen már csak hangfelvételről találkozhattak. A Vujicsics együttes a hetvenes években magyar, sváb, szlovák, bolgár és román népzenét is játszott, de aztán rá kellett jönniük, hogy ilyen széles repertoárt nem lehet egyformán magas színvonalon megszólaltatni, ezért egyre inkább a délszláv népzenére koncentráltak. Az viszont egy pillanatra sem merült fel bennük, hogy "tisztán" szerb vagy horvát repertoárt játsszanak - Eredics Gábor szerint a két nép zenéje sok esetben nem is választható el egymástól egyértelműen. A koncertezés és hanglemezkészítés mellett Szentendrén létrehozták a Vujicsics Egyesületet, amely nemcsak a névadó emlékét ápolja, hanem a kisebbségi kultúrát is hozzáférhetővé teszi. Szentendre belvárosában egy kis teret Vujicsics Tihamérról neveztek el, emlékét díszkút is őrzi, amely Asszonyi Tamás munkája. Az Izvor (Forrás) elnevezésű délszláv CD-sorozat keretében megjelentetik Bartók említett bánáti és Vujicsics Dráva menti gyűjtésének anyagát, de a szerb ortodox egyházzene közreadásában is részt vállalnak, együttműködve a Szerb Országos Kisebbségi Önkormányzattal. Elsődleges jelentőségűnek tartják az utánpótlás-nevelést: az Eredics Gábor igazgatásával működő budakalászi művészeti iskolában például a népzene ugyanolyan jelentős szerepet kap az oktatásban, mint a klasszikus zene, a váci konzervatóriumban pedig önálló népzene tanszak indult. Itt tanulnak a Söndörgő együttes tagjai is, akik a közelmúltban megnyerték a Magyar Rádió népzenei versenyét, s akikben a Vujicsics együttes saját munkájának folytatóit látja.

Retkes Attila


Munka közben