facebook

Vujicsics Tihamér (Pomáz, 1929 - Damaszkusz, 1975)

 

 EREDICS GÁBOR:           VUJICSICS TIHAMÉR, A NÉPZENEKUTATÓ        Megtekintés»»»

 


 
 

A magyarországi délszlávok zenei hagyományai

Készült a BTK Zenetudományi Intézetben (Budapest) és a SzTMA Zenetudományi Intézetben (Belgrád)

2020

A GYŰJTEMÉNYRŐL»»»

 

 TIMÁR ZSÓFIA:           VUJICSICS TIHAMÉR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA        SZAKDOLGOZAT 2014»»»

 


 
 

TAMBURA TANULMÁNYOK

A tambura a hangszercsaládok és kultúrák egymást gazdagító találkozásának példaértékű megnyilvánulása. E kötet legfőbb célja a tamburával kapcsolatos, lappangó kutatások eredményeinek megismerhetővé tétele az ismeretterjesztés, a közművelődés és az oktatás szolgálatára.

TARTALOM»»»

Zeneszerzői, népzenekutatói munkássága

Zeneszerzést Sugár Rezsőnél tanult a Nemzeti Zenedében. 1948-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Veress Sándor és Farkas Ferenc növendéke volt. 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában folytatta tanulmányait, majd önállóan képezte magát. Csak rövid ideig állt munkaviszonyban; egy ideig az Állami Népi Együttesnél dolgozott, majd a Jégszínház zenei vezetője. A zene népszerűsítése érdekében felhasználta a zenei paródiát is.

Sokoldalú tehetség volt, sok hangszeren játszott. Bartók Béla nyomdokain haladva, az összehasonlító népzenekutatást tekintette hivatásának. Kezdettől foglalkoztatták a magyar-balkáni-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások. Tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklórhagyományokat. Kiváló ismerője volt a balkáni zenének, amely hatást gyakorolt saját műveire is, különösen kórusműveire.

              

 

 

Tihamér, a csillogó tekintetű, krúdysan bohém, csupaszív zenemágus nem érhette meg a nagypapakort, 46 évesen repülőszerencsétlenség áldozata lett. Emlékezetünkben mindig felsőlángon égő, barkós, fekete férfiként él, egyszerű fekete ruhában, cérnavékony, napraforgósárga nyakkendővel, aki megszállottan belefeledkezve szólaltat meg minden hangszert. Maga volt a természeti csoda. A görögkeleti püspök vikárius fia tíz nyelven beszélő, európai műveltségű zeneszerző, virtuóz előadó lett. Hagyatékában Kodályénál is gazdagabb, ritkaságokkal teli makedón, szerb, sokác, albán, magyar, perzsa népzenekincs, táncjátékok, alkalmi művek, 137 filmzene, egy opera, a délszláv folklórt kutató zenetudósi munkák sorakoznak.

Nemhiába akart tengerészkapitány lenni, Taskenttől Marokkóig terjedt zseniális, az autentikus népzenét a modern hangzással ördögien ötvöző melódiáinak "táptalaja". Műveiben eleven realitássá vált ez az ezerszínű szövevény. Játékos iróniával és távolságtartó humorral álmodja meg a legmodernebb zenét, a csupahumor zeneparódiát, vígjátékokhoz írt kísérőzenéit, Az árgyélus kismadarat, vagy a Vasas egyesületnek írt sportindulót. A béke arca című remek paródiája három tétel beat zenére, dzsessz-zenekarra és a Zeneakadémia új orgonájára. 1959-től kezdve gyakran szerzett filmzenét, tévéjátékok, hangjátékok kísérőzenéjét. Gyakran szerepel is a filmen. Anarchista zongoristát játszik a Bors tévésorozatban. Összesküvőként tűnik fel a Sirokkóban, ahol a szabadban szólaltat meg egy lehangolt zongorát. Legnagyobb filmes munkájának Banovich Tamás Az életbe táncoltatott lány című egészestés táncjátékfilmjének a zenéjét tartotta: több, mint fél évig dolgozott rajta. Emlékeinkben talán mégis a legelevenebben az egyik korai felvétele él: amint Szabó István Koncert (1961) című kisfilmjében megjelenik a Duna-parton és megszólaltatja a zongorát. Alakja ezzel a zene, a közösség, az együttlélegzés örök mítoszává válik.                  Koncert (1961)»»»

Fazekas Eszter

 

Művei

Arany János-Vujicsics Tihamér: Népdal 1949  versmegzenésítés   
Kalotaszegi concerto 1953    
Maros és Küküllő mentén 1954    
Drágszéli táncok 1954  tánc-szvit  
Táncrakérés 1954    
Csudra Makar 1955 népi táncballada  
Pásztor botoló 1958    
Éjfél után 1958 néptáncfeldolgozás  
Kádár Kata 1958    
Csodafurulyás juhász 1958    
Nase pesme 1959 népzenei gyűjtemény  

Sanoborska Vujicsics Tihamér-Miroszláv Krlezsa

1959

szöveg  /  kotta /   

Borbély Mihály, Milosevits Mirko

Fergeteges
1961 népzenei feldolgozás  
Székely legényes 1962 néptáncfeldolgozás  
Kertes házak utcája 1962 játékfilm  
Maglódi táncok 1962  néptáncfeldolgozás  
Öröklakás 1963 TV film zeneszerző
Koncert 1963   színész, zeneszerző  
Életbe táncoltatott leány 1964 táncfilm  
 zeneszerző
Vágyódás 1964 táncminiatűr  
Éjféli operabemutató 1964 zenés bohózat, zeneszerző
Egy lány balladája 1964 táncminiatűr  
Tiszavirág 1964 táncminiatűr  
A Tenkes kapitánya 1964 TV film,  zeneszerző
Szvatovác 1965 Szerb lakodalmas  
Buso 1965 Sokac téltemetés  
Fény a redőny mögött 1965 krimi zeneszerző
Miért rosszak a magyar filmek? 1965 filmszatíra zeneszerző
Minden kezdet nehéz 1966 zene  
Princ, a katona 1966 tévé filmsorozat  
Bors 1968 filmsorozat 1-5. zeneszerző
Isten és ember előtt 1968 filmav  
Sziget a szárazföldön 1969 film  
Pikko herceg és Jutka Perzsi 1969  komédia zeneszerző
Sirokkó 1969 filmdráma zeneszerző  
A nagy kék jelzés - avagy a hűség jutalma 1969 film  
Palóc fantázia 1970    
Alföldi képek 1970    
Bütetőexpedíció 1970 antgárd film  zeneszerző
Szép magyar komédia 1970 filmdráma zeneszerző 
A boldogságot kereső ifjú 1974 táncszvit  
A dunai hajós 1974 kalandfilm  
  zeneszerző
Árgyélus kismadár 1974 zeneparódia  

A béke arca-zeneparódia beat zenére, dzsessz-zenekarra és a Zeneakadémia orgonájára.

Vujicsics Tihamér , Tihomir Vujičić

(Pomáz, 1929. február 23 - Damaszkusz, Szíria, 1975, augusztus 19-20.)

zeneszerző, népzenekutató. Édesapja Vujicsics Dusán görögkeleti lelkész, püspöki vikárius (1903-1990), öccse Vujicsics Sztoján író (1933-2002) volt. /MTV 1997 / A magyar népzene tanulmányozása mellett már igen fiatalon a magyarországi szerb, horvát, szlovén népdal- és folklórhagyományokat tervszerű kutatómunkával gyűjtötte, s Bartók Béla nyomdokain haladva, az összehasonlító népzenekutatást tekintette igazi hivatásának. A magyar-balkáni-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások foglalkoztatták.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Veress Sándor és Farkas Ferenc  növendéke volt. Népzenét Kodály Zoltánnál kezdett hallgatni, mígnem a mester felmentette óráinak látogatásától, mondván: "Már nincs mit tanulnia tőlem..."
1949-ben a politika beleszólt karrierjébe: származása miatt eltávolították a Zeneakadémiáról, így tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta, s zeneszerzést Sugár Rezsőnél tanult. A modern, korszerű műfajok vonzották, kihívásnak érezte a kor követelményeit, a zeneszerzés tág műfaji skáláját.
Bartók Béla mellett hatással volt rá Igor Stravinsky, Alban Berg és Arnold Schönberg.
Sokoldalú tehetség volt. Minden hangszeren játszott, s gyakran adta elő saját műveit. Szabó István vizsgafilmjének (Koncert, 1962) nemcsak a zenéjét szerezte, de maga játszotta el a főszerepet is. Noha életművének legjavát filmzenéi - több mint negyven - képezik, közöttük olyanok, mint a televízió számára készült A Tenkes kapitánya, a Princ, a katona, vagy a Bors, melyek nevét ismertté tették, továbbá zenét írt Makk Károly és Jancsó Miklós filmjeihez is - igen fontos helyet foglalnak el a balett- és táncballadák, a Csudra Makar (1955), a Csodafurulyás juhász (1958), a Kádár Kata (1958) és a Vérnász (1960), vagy a Pécsi Balett első, klasszikussá lett műsorán a Változatok egy találkozásra zenéje, Eck Imre koreográfiájához. Ő komponálta Az életbe táncoltatott leány (1964) háromrészes táncjátékfilm zenéjét is. Számos rádiójáték zenéjének szerzője.
Rövid ideig az Állami Népi Együttesnél, majd a Jégszínház, és megalakulásakor a Mikroszkóp Színpad zenei vezetőjeként dolgozott.
Repülőgépszerencsétlenség áldozata lett. Életéről, Töredékek egy muzsikusról címmel, 1975-ben a televízó dokumentumfilmet készített.   /részlet a filmből /
Néhány népzenei tanulmányát és gyűjtését publikálta, de A magyarországi délszlávok zenei hagyományai c. átfogó munkája halála után jelent meg (1978).

Vujicsics Marietta


Lemezek                                                                                                                                 

Hungarian State Folk Ensemble  Arrangements By Tihamér Vujicsics      Hungaroton    SLPX 18049   LP 1980  

Vujicsics Tihamér     Qualiton   LPX 16597   LP 1977     

Az utolsó garabonciás In memoriam Vujicsics Tihamér      HUNGAROTON  HCD 18279   CD 2005 

 

 

Befejezetlen művei

Árgírus-opera

A népmese eredete a magyar mitológia része. Első feljegyzései a 16. századra vezethetők vissza. Gergei Albert, olasz eredetű tündérregék alapján átdolgozott költeménye erre a mondakörre épül.     Árgírus históriája»»»


Zongoraverseny

   
 

A magyarországi délszlávok zenei hagyományai öszefoglaló népzenei gyüjtemény.

(posztumusz 1978)

 

2019 - "90 éve született"


PAPAGENO    -    
90 ÉVE SZÜLETETT VUJICSICS TIHAMÉR 

     HIRADO.HU  -     MÉG KODÁLY IS FELMENTETTE A NÉPZENEÓRÁK ALÓL

ORIGO           -     AKIBŐL CSAK ÚGY ÁRADT A ZENE