Vujicsics Tihamér (Pomáz, 1929 - Damaszkusz, 1975)
EREDICS GÁBOR: VUJICSICS TIHAMÉR, A NÉPZENEKUTATÓ Megtekintés»»»
|
A magyarországi délszlávok zenei hagyományai Készült a BTK Zenetudományi Intézetben (Budapest) és a SzTMA Zenetudományi Intézetben (Belgrád) 2020 |
TIMÁR ZSÓFIA: VUJICSICS TIHAMÉR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA SZAKDOLGOZAT 2014»»»
|
TAMBURA TANULMÁNYOK |
Zeneszerzői, népzenekutatói munkássága
Zeneszerzést Sugár Rezsőnél tanult a Nemzeti Zenedében. 1948-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Veress Sándor és Farkas Ferenc növendéke volt. 1949-től a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában folytatta tanulmányait, majd önállóan képezte magát. Csak rövid ideig állt munkaviszonyban; egy ideig az Állami Népi Együttesnél dolgozott, majd a Jégszínház zenei vezetője. A zene népszerűsítése érdekében felhasználta a zenei paródiát is.
Sokoldalú tehetség volt, sok hangszeren játszott. Bartók Béla nyomdokain haladva, az összehasonlító népzenekutatást tekintette hivatásának. Kezdettől foglalkoztatták a magyar-balkáni-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások. Tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklórhagyományokat. Kiváló ismerője volt a balkáni zenének, amely hatást gyakorolt saját műveire is, különösen kórusműveire.
Tihamér, a csillogó tekintetű, krúdysan bohém, csupaszív zenemágus nem érhette meg a nagypapakort, 46 évesen repülőszerencsétlenség áldozata lett. Emlékezetünkben mindig felsőlángon égő, barkós, fekete férfiként él, egyszerű fekete ruhában, cérnavékony, napraforgósárga nyakkendővel, aki megszállottan belefeledkezve szólaltat meg minden hangszert. Maga volt a természeti csoda. A görögkeleti püspök vikárius fia tíz nyelven beszélő, európai műveltségű zeneszerző, virtuóz előadó lett. Hagyatékában Kodályénál is gazdagabb, ritkaságokkal teli makedón, szerb, sokác, albán, magyar, perzsa népzenekincs, táncjátékok, alkalmi művek, 137 filmzene, egy opera, a délszláv folklórt kutató zenetudósi munkák sorakoznak.
Nemhiába akart tengerészkapitány lenni, Taskenttől Marokkóig terjedt zseniális, az autentikus népzenét a modern hangzással ördögien ötvöző melódiáinak "táptalaja". Műveiben eleven realitássá vált ez az ezerszínű szövevény. Játékos iróniával és távolságtartó humorral álmodja meg a legmodernebb zenét, a csupahumor zeneparódiát, vígjátékokhoz írt kísérőzenéit, Az árgyélus kismadarat, vagy a Vasas egyesületnek írt sportindulót. A béke arca című remek paródiája három tétel beat zenére, dzsessz-zenekarra és a Zeneakadémia új orgonájára. 1959-től kezdve gyakran szerzett filmzenét, tévéjátékok, hangjátékok kísérőzenéjét. Gyakran szerepel is a filmen. Anarchista zongoristát játszik a Bors tévésorozatban. Összesküvőként tűnik fel a Sirokkóban, ahol a szabadban szólaltat meg egy lehangolt zongorát. Legnagyobb filmes munkájának Banovich Tamás Az életbe táncoltatott lány című egészestés táncjátékfilmjének a zenéjét tartotta: több, mint fél évig dolgozott rajta. Emlékeinkben talán mégis a legelevenebben az egyik korai felvétele él: amint Szabó István Koncert (1961) című kisfilmjében megjelenik a Duna-parton és megszólaltatja a zongorát. 
Alakja ezzel a zene, a közösség, az együttlélegzés örök mítoszává válik. Koncert (1961)»»» 
Fazekas Eszter
Művei
A béke arca-zeneparódia beat zenére, dzsessz-zenekarra és a Zeneakadémia orgonájára.
Vujicsics Tihamér , Tihomir Vujičić
(Pomáz, 1929. február 23 - Damaszkusz, Szíria, 1975, augusztus 19-20.)
zeneszerző, népzenekutató. Édesapja Vujicsics Dusán görögkeleti lelkész, püspöki vikárius (1903-1990), öccse Vujicsics Sztoján író (1933-2002) volt. /MTV 1997 / A magyar népzene tanulmányozása mellett már igen fiatalon a magyarországi szerb, horvát, szlovén népdal- és folklórhagyományokat tervszerű kutatómunkával gyűjtötte, s Bartók Béla nyomdokain haladva, az összehasonlító népzenekutatást tekintette igazi hivatásának. A magyar-balkáni-keleti zenei kapcsolatok, főként a motívumvándorlások foglalkoztatták.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Veress Sándor 
és Farkas Ferenc 
növendéke volt. Népzenét Kodály Zoltánnál kezdett hallgatni, mígnem a mester felmentette óráinak látogatásától, mondván: "Már nincs mit tanulnia tőlem..."
1949-ben a politika beleszólt karrierjébe: származása miatt eltávolították a Zeneakadémiáról, így tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta, s zeneszerzést Sugár Rezsőnél 
tanult. A modern, korszerű műfajok vonzották, kihívásnak érezte a kor követelményeit, a zeneszerzés tág műfaji skáláját.
Bartók Béla mellett hatással volt rá Igor Stravinsky, Alban Berg és Arnold Schönberg.
Sokoldalú tehetség volt. Minden hangszeren játszott, s gyakran adta elő saját műveit. Szabó István vizsgafilmjének (Koncert, 1962) nemcsak a zenéjét szerezte, de maga játszotta el a főszerepet is. Noha életművének legjavát filmzenéi - több mint negyven - képezik, közöttük olyanok, mint a televízió számára készült A Tenkes kapitánya, a Princ, a katona, vagy a Bors, melyek nevét ismertté tették, továbbá zenét írt Makk Károly és Jancsó Miklós filmjeihez is - igen fontos helyet foglalnak el a balett- és táncballadák, a Csudra Makar (1955), a Csodafurulyás juhász (1958), a Kádár Kata (1958) és a Vérnász (1960), vagy a Pécsi Balett első, klasszikussá lett műsorán a Változatok egy találkozásra zenéje, Eck Imre koreográfiájához. Ő komponálta Az életbe táncoltatott leány (1964) háromrészes táncjátékfilm zenéjét is. Számos rádiójáték zenéjének szerzője.
Rövid ideig az Állami Népi Együttesnél, majd a Jégszínház, és megalakulásakor a Mikroszkóp Színpad zenei vezetőjeként dolgozott.
Repülőgépszerencsétlenség áldozata lett. Életéről, Töredékek egy muzsikusról címmel, 1975-ben a televízó dokumentumfilmet készített. /részlet a filmből /
Néhány népzenei tanulmányát és gyűjtését publikálta, de A magyarországi délszlávok zenei hagyományai c. átfogó munkája halála után jelent meg (1978).
Lemezek
Hungarian State Folk Ensemble Arrangements By Tihamér Vujicsics Hungaroton SLPX 18049 LP 1980 
Vujicsics Tihamér Qualiton LPX 16597 LP 1977 
Az utolsó garabonciás In memoriam Vujicsics Tihamér HUNGAROTON HCD 18279 CD 2005 
Befejezetlen művei
Árgírus-opera
A népmese eredete a magyar mitológia része. Első feljegyzései a 16. századra vezethetők vissza. Gergei Albert, olasz eredetű tündérregék alapján átdolgozott költeménye erre a mondakörre épül. Árgírus históriája»»»
Zongoraverseny
|
A magyarországi délszlávok zenei hagyományai öszefoglaló népzenei gyüjtemény. (posztumusz 1978) |
2019 - "90 éve született"
PAPAGENO - 90 ÉVE SZÜLETETT VUJICSICS TIHAMÉR
HIRADO.HU - MÉG KODÁLY IS FELMENTETTE A NÉPZENEÓRÁK ALÓL
ORIGO - AKIBŐL CSAK ÚGY ÁRADT A ZENE