Akárcsak múlt héten, ma is megyénkben koncertezik a Söndörgő Együttes, a Filharmónia ifjúsági bérletsorozata keretében. A zenekar művészeti vezetőjével, Eredics Áronnal beszélgettünk.
- Nem ez az első Filmharmónia koncertsorozatunk, szinte minden megyében jártunk már. Kicsit hivatásszerűnek is érezzük, hogy a fiataloknak megmutassuk az általunk képviselt zenei kultúrát, a délszláv népzenét - mondta bevezetésképp Eredics Áron. - Jó látni, ahogy a gyerekek a koncert során egyre jobban jönnek velünk, beleélik magukat a zenébe - tette hozzá.
Az együttes 1995-ben alakult, valamennyien szentendreiek. Mi több, az ötfős zenekarban három testvér, Áron, Salamon, Benjamin, s az unokatestvér, Dávid játszik. Egyedül Búzás Attila bőgős nem rokon.
- Ám a zalai turnén abszolút családi felállásban játszunk, mivel Attila nem tudott eljönni, ezért most édesapánk, Eredics Kálmán segít bennünket.
- A hazánkban letelepedett szerbek körülbelül háromszáz éve élnek itt. Mivel Magyarország a balkáni szlávságnak részben periférikus területe, ezeken a részeken őriznek egy régies hagyományt vagy kialakítanak egy olyan újat, amely sajátosan Magyarországra jellemző. E sajátosságból adódóan mondjuk, hogy magyarországi délszláv zenét játszunk, a szerb anyaországtól eltérő, itteni változatot. De a repertoárunkban szerepelnek Baranyából vagy Szerbiából, Horvátországból származó dallamok, illetve fellelhető a makedón zene is.A négy családtag a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán tanul.
- Tizenöt éve mindig is az életünk része volt a zene. Ahogy cseperedtünk, egyre tudatosabbá, s mára hivatásunkká vált, ezért tanuljuk is. A 37 éve fennálló, ugyancsak délszláv népzenét játszó Vujicsics Együttesnek tagja az édesapám, a nagybátyám s már jómagam is. A próbákon nőttünk fel, mestereinknek tekintjük őket. Mindig az volt a vágyunk, hogy felérjünk az általuk képviselt kitűnő zeneiséghez. Nyilván a korunkból adódóan fel lehet fedezni különbségeket a két zenekar megszólalásában, de igazából nem akar ettől sokban különbözni a fiatal Söndörgő... A nevünk? - kérdezett vissza. - Tulajdonképpen mindenki ismeri ezt a szót, de senki nem tudjaa jelentését. Mi megkísérel-jük feltölteni tartalommal. Egyébként az együttes pályafutásában éppen ebben az időszakban történik a legnagyobb dolog. A nemrég itthon kiadott Music Of The Balkans lemezünket egy londoni kiadó a világ 60 országában megjelenteti. Bizakodásra ad okot, hogy ennyi helyre eljut a zenénk, s már most tudjuk, hogy nyáron Londonban, Párizsban lépünk fel, s úgy néz ki, ősszel egy hónapot turnézunk Amerikában. Ám mindenekelőtt jövő héten Belgiumban koncertezünk...
A fiatal zenészeknek ugyan még kicsik a gyerekeik, de szülőként mindegyikük fejében megfordult, jó lenne, ha követnék őket a pályán...
- Reméljük így is lesz. Mindenesetre apám mindig azt mondta: kicsit tiltani kell, akkor majd biztosan kedvük lesz a hangszerekhez... A lényeg az, hogy nem szabad erőltetni. A szüleink tényleg nem is tették ezt, valószínű-leg azért maradt meg bennünk a zene szeretete, és teljesen természetesnek éreztük, hogy nekünk ezt kell csinál-ni - mondta végezetül Ere-dics Áron.
Alapvetően tamburazenekar
Alapvetően tamburazenekar a Söndörgő, pengetős hangszereik között megtalálhatók a tambura különböző fajtái, ám olykor kiegészülnek harmonikával vagy szaxofonnal és furulyával. Többször hívták őket Horvátországba, Szerbiába, ahol a zenéjüket nagyon értik, s főleg a Vajdaságban számos tamburazenekar is található. Gyakran fellépnek itthoni színpadokon, s nem egy alkalommal színházi előadásban is közreműködnek: szeretik ezt a számukra egészen más világot is
2011. március. 28. hétfő | Szerző: Sinkovics Eta